uniós támogatás

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.

Brüsszel elmagyarázta, miért bukunk olyan sok EU-támogatást

A 2020 utáni magyar felzárkóztatási források Bizottság által javasolt 24 százalékos csökkentésében a fő tételt az a 4 milliárd eurós "ajándékcsekk" képezi, amit hazánk az előző többéves keretköltségvetés kitárgyalása során kapott az EU-tól és amiről Brüsszel most nem vett tudomást - tudta meg a BruxInfo uniós forrásból. 2021 és 2027 között ötödével 260 euróra csökkenhet majd az egy főre jutó támogatás mértéke is, de hazánk így is a hét leginkább támogatott ország között lesz.

25 százalékos EU-s forrásvágásra készülnek a lengyelek 2020 után

A Brexit utáni uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében - értesült a PAP lengyel hírügynökség, s a várható drasztikus forráscsökkenésről beszámolt pénteken a Rzeczpospolita című napilap is.

Kiszivárgott Brüsszel új terve: hatalmas összeget vennének el Magyarországtól

Több tízmilliárd eurónyi uniós támogatást irányítanak át a 2021-2027-es uniós költségvetés drasztikusan módosuló szabályai miatt Lengyelország, Magyarország és Csehország felől a válság által erősen érintett dél-európai országok irányába - tudta meg a Financial Times, amely megszerezte a május 2-án megjelenő uniós költségvetési javaslat munkaanyagát. A cikk szerint az átalakítások különösen nyugtalanítóak lehetnek Lengyelországnak és Magyarországnak amiatt a már múlt héten kiszivárgott fejlemény miatt, hogy először az EU történetében politikai (jogállamisági) feltételekhez kötik a támogatások kifizetését. Egy régiós diplomata ki is mondta a lapnak: a mi régiónk rovására gazdálkodik a szűkös forrásokkal az Európai Bizottság, azaz tényleg pénzt fog veszíteni a régiónk.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93%-át már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg - derül ki szokásos hónap elei elemzésünkből. Ennek néhány fontosabb üzenete:

• Az EU-pénzek növekedésélénkítő hatása 2019 után várhatóan lecseng majd, így nagyon kell az utólagos brüsszeli átutalás
• Ha ezek gond nélkül megjönnek, dúskálni fog az új kormány a pénzben a következő években, rengeteg beruházást megfinanszírozhat
• Ha viszont elakadnak a pénzek, úgy komolyabb növekedési problémák is előállhatnak 2-3 éves távon.
• Egyelőre a gyorsan kiosztott források hosszabb távú gazdasági hatásairól, és a projektek fenntarthatóságáról keveset tudunk.

Suppan: 20 éve nem volt ilyen jó bőrben a magyar gazdaság

Annyi hazai és külföldi felfelé mutató gazdasági kockázatot tudunk azonosítani, hogy abszolút benne van a pakliban idénre egy 5-5,5%-os GDP-növekedés is, de egyelőre 4,2%-ról csak 4,5%-ra emeltük az előrejelzésünket, és már ezzel is optimistábbak vagyunk a piaci konszenzusnál - jelezte a Takarék Csoport első negyedévi makrogazdasági helyzetet és a kilátásokat összefoglaló sajtótájékoztatóján Suppan Gergely. A bank vezető elemzője szerint így Magyarország abszolút a régióval együtt tud nőni idén és várhatóan jövőre is, az egyetlen lényeges visszahúzó tényező a növekedésre a munkaerőhiány lehet. Ez viszont meglátása szerint abban segíthet, hogy tartósan lehet gyorsabb a növekedés.

Már szinte a teljes 2020-ig járó uniós költségvetési keretet odaítélte a kormány

A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklus teljes keretének már csak 8 százalékát, 708 milliárd forintot kell odaítélni a pályázóknak - olvasható a Világgazdaság keddi számában.

Merkel bemondta! Valóra válhat a magyar kormány rémálma

Ráerősített a tegnap kiszivárgott német álláspontra mai Bundestag-felszólalásában Angela Merkel német kancellár, mivel kijelentette, hogy szolidáris menekültügyi rendszert kell kiépíteni az EU-ban, és a 2020 utáni strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását. Ez tehát tényleg afelé mutat, hogy az EU kohéziós politikájának irányultsága jelentősen megváltozna és azon országok régiói kapnák a több EU-pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be. Nagy kérdés persze, hogy a kelet-közép-európai országok ellenkezése mellett egy ilyen terv átmegy-e majd Brüsszelen is, de a témát tegnap már részletesen körbejártuk, a menekültelosztási rendszer fejleményeire is kitérve:

Nagyon durva tervet szellőztettek meg a németek Magyarország ellen

A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.

Nagy döntések készülnek Brüsszelben, most még bárki beleszólhat

"Ideje döntéseket hozni: a Bizottság konkrét választási lehetőségeket jelöl meg az uniós költségvetés jövőjére vonatkozóan" - hangsúlyozza a Portfolio magyar és angol oldalán egyszerre megjelenő vélemény cikkében Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa, amelyben érzékelteti a most pénteki informális EU-csúcs tétjét és utal a múlt héten közzétett bizottsági költségvetési forgatókönyvekre. Az alábbiakban Corina Crețu írását közöljük.

Kiszivárgott egy meredek terv: Brüsszel elvenné az EU-pénzeket Budapesttől

Saját tavaly őszi javaslatával is szembe menne az Európai Bizottság azon új, a német Handelsblattban kiszivárgott meredek elképzelése, miszerint minden EU-támogatást megvonnának 2021 után az EU átlagos fejlettségét meghaladó régióktól. Ez azt jelentené, hogy a németországi keleti régiók is elesnének az ilyen pénzektől, de ennél magyar szempontból fájóbb lenne, hogy Budapest közigazgatási területe is végleg elesne mindennemű uniós támogatástól.

Meglepően nagy összeget utalt át az állam januárban a kiválasztottaknak

Bár az a nyomás már lekerült januárban az államigazgatási dolgozókról, hogy a beígért sokhavi bónuszokért cserébe pörgessék az EU-támogatások kifizetését, mégis meglepően nagy összeget, a decemberi 541 milliárd után januárban 325 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a nyerteseknek - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunkból. A választások közeledtével így tehát most ott tartunk, hogy a 7 évre szóló EU-s keret 108%-ára már meghirdették az uniós pályázatokat, a 91%-ára már a nyerteseket is kihirdették, sőt a keret 47%-át már ki is fizették.

Nem fosztogatnak, hanem osztogatnak - Magyarország kizsákmányolásáról

Kiderült: borzalmasan sok EU-pénzt fizettek ki tavaly Magyarországon

A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.

Csepreghy: több lépéssel stabilizáljuk az EU-pénzek élénkítő hatását

A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.

Orbán: működne a magyar gazdaság EU-pénzek nélkül is

Az EU-pénz nem ajándék az országnak, és nélküle is lehet működtetni a magyar gazdaságot, mert nem az a növekedés motorja - többek között ezeket hangsúlyozta az MR1-Kossuth Rádió ma reggeli adásában Orbán Viktor. A kormányfő szerint akkor is lenne gazdasági növekedés, ha nem jönne az EU-pénz, mert hozzáigazítanák a gazdaságpolitikát. A Magyar Nemzeti Bank éppen tegnap publikálta inflációs jelentését, amelyben az áll, hogy az EU-pénz "meghatározó tényező" a növekedésben és "érdemben hozzájárul" a GDP-bővüléshez, így amikor a pénzfelhasználás lassul, a beruházások és a gazdasági növekedés is lassulni fog 2019-2020-ban.

Csepreghy: csak 3% feletti növekedéssel tartható fenn a mostani gazdaságpolitika

Bár az elmúlt években már jelentősen csökkent az EU-pénzek aránya az állami beruházásokban 60% körülre, de az lenne az ideális, ha ez tovább csökkenne 50% alá - mondta el Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese az Origónak adott interjúban azt is hangsúlyozta: "Csak akkor tudja a kormány tovább folytatni a mostani gazdaságpolitikáját, és bővíteni a különféle társadalmi csoportoknak jutatott összegeket, ha a gazdaság 3 százalék feletti növekedést tud produkálni hosszú éveken keresztül."

Vádat emeltek egy szegedi uniós támogatási csalás ügyében

Vádat emeltek a Szegedi Vadaspark területén, de az intézménytől függetlenül uniós támogatással épült játszótérrel kapcsolatos 2013-as csalási ügyben - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t. Az ügy előzménye:

Rétvári: ne kösse feltételekhez az EU-pénzek folyósítását Brüsszel!

A magyarországi uniós források csupán az EU-integráció kapcsán elszenvedett hátrányok szerény ellentételezésére szolgálnak, ezért nem lehet azok brüsszeli folyósítását plusz feltételekhez kötni sem a bevándorlás, sem egyéb ügyek kapcsán - hangsúlyozta egy mai sajtótájékoztatón Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ezzel például arra a német kancellár által is felvetett összefüggésre utalt, hogy ha a kvótaper eredményét nem hatja végre Magyarország, akkor annak legyen következménye a 2020 utáni EU-támogatásokban, illetve arra, hogy német, illetve európai bizottsági felvetésre össze kellene kötni a jövőben a jogállamiság kérdését az EU-pénzek brüsszeli kifizethetőségével.

A kormány szerint Merkel zsarol - Nem sietünk az euróbevezetéssel

Politikai zsarolásnak tekinti a magyar kormány nemzetközi szóvivője Angela Merkel német kancellár hétvégi nyilatkozatát, amely a 2020 utáni uniós támogatás kifizetések megvonását, vagy csökkentését helyezte kilátásba a kvótadöntés végrehajtásának megtagadására hivatkozva - jelezte a hétfőn Brüsszelben járó Kovács Zoltán. A szóvivő szerint a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésről szóló bármilyen döntésnek a tagállamok konszenzusán kell alapulnia és azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak még sok a tennivalója, mielőtt csatlakozna az eurózónához.